Lisa Janeck

a kis Lisánk.  Huh, felgyorsult Lisa körül is a világ. Egy hónap alatt rengeteget fejlődött. Nagyon sokat fejlődött értelmileg, sok mindent megért amit mondok. Csillog már a szemében az értelem.  Tudja, hogy hol a lámpa, ha megkérdezem, hogy éhes-e akkor reagál (persze nem azt mondja, hogy igen) egy nyüszítéssel, ha enne és inti azt, hogy táj-táj-táj, ha valaki elmegy. A Bim-Bam-ot azonnal felismeri és már mondja, hogy höh, jelezvén, hogy figyeljünk és hallgassuk. 

Mozgásilag is sokat fejlődött. Egyedül kimászik a konyhába, azaz már távolságokat jár be a kúszó-mászó mozdulataival. Ülő helyzetből hasra fordul, bármi mellett megáll, ahol lehet kapaszkodni, néha vagánykodik és elfelejti fogni magát és észre sem veszi, hogy egyedül áll. Azért van hová még fejlődni, ugyanakkor nagyon elégedettek és büszkék vagyunk a kis békára.

Az evés a mindene, egyedül kis apró falatokat felszed a tányérjáról és megeszi, legyen az sajt, kenyér, kölesgolyó, stb. Ha a földön persze egy kis koszt, vagy szöszt talál, azt is felveszi és megeszi. Az már látszik, hogy nem lesz gond a megfelelő mennyiségű kosz megevésével.

Anyu - a legjobb babysitter - hazament, így Rózsika néni vigyáz Lisára.Ma volt az első - csak kettesben - együtt töltött nap. Úgy tűnik, hogy működik a dolog. Lisa nagyon bujós és szerencsére ezt Rózsika néni kielégíti, nagyon fontos ez Lisának, tele van szeretettel ez a baba, neki ölelkezni és bújni kell bizonyos időközönként. Ha a munkahelyről hazajövök, akkor ezt tesszük kettesben hosszasan. Nincs is jobb ennél!!!!

Lisa 1 hete átalussza az éjszakát. Még leírni is félek, mert a babona kerülget. Az van a fejembe, hogy amint leírom, már nem fog teljesülni a következő éjszaka. De remélem nem így lesz. Este 9 körül elaszik és reggel 7-kor kel. Adunk neki 120ml tápszert és azzal kibírja reggelig. Még cicizik 3x, de estére több tejecskére van szüksége, így alszik jól. Ez nekem is nagy könnyebbség. Meglepően frissen ébredek. Köszi drága kislányom

más ember fog Lisára vigyázni. Már kész vagyok a sok változástól, hát a Lisa …. Most az anyu van itt, aki olyan lelkes és ügyes, mint senki más, de ennek is vége. Jön Rózsika néni - a nanny - aki nálunk is fog lakni egy ideig (meghatározatlan), hogy segítsen nekünk. Volt más jelölt is, de kiestek. Az a tapasztalatom, hogy a magyarországi lakosú sitterjelölteknek annyi igényük van, hogy az kielégítethetetlen és nem az a hozzáállás, hogy Ő alkalmazkodjon hozzánk, hanem fordítva. Az ilyen jelölteket kiejtjük, nem fizetünk annak, aki távozni készül örökké tőlünk és még nem is beszéltem a teljesítményről.

Rózsika néni egy erdélyi néni, aki gyerekkoromban a szomszédunkba lakott, a gyerekkori barátnőm anyukája. Ennél közelebbi és jobb választás talán nincs is. De nem kiabálok el semmit, lássuk mi lesz. Azért félek a váltástól, mert az legalább 2 hétig Lisát és engem is megrenget a változás, de valahogy túl leszünk ezen is. Vágyom már egy stabil életformához, remélem ez következik. Igaz a változás alatt Matthias megint Varsóban lesz, tehát a teher rajtam minden szinten, 0 a segítségfaktor. Ezt gyűlölöm. Dolgozom, majd rohanok ahogy tudok a gyerekemhez és minden felelősség a vállamon. Ahhh. Éjjel nappal. Remélem a ramp-up időszakot lassan befejezi és beáll a napirend nála is.

A következő napok arról fognak szólni, hogy berendezzük Rózsika néni szobáját és készülünk az átállásra. Hajrá.

adódóan nem volt lehetőségem az utóbbi napokban naplót írni. Matthias Varsóban volt egy hétig, így minden teendő az enyém volt, ami rendesen kitöltötte a napomat hajnaltól éjfélig. Nagyon hiányzott nekünk a napokban, amióta Lisa megvan ilyen még elő sem fordult, hogy hosszú ideig távol marad. Nem volt könnyű, igaz túl nehéz sem mert anyukám itt van most már 3 hete és segít mindenben nekünk. Most Ő a mi örzőangyalunk. Sajnos már nem sokáig …

A tetejében ezen a héten be is kaptunk egy kis vírust vagy “valamit”, így mindhármunknak folyt a taknyunk kersztbe kasul. Lisa jött ki a leghamarabb a betegségből, itt látszik, hogy igazán masszív gyerek. Meg is mértem a héten és 10 kerek kiló. Brutál. De már nem tűnik egyébként kövérnek - legalábbis nekem Értelmi szintje az utóbbi időben ugrásszerűen fejlődött. Inti a Tá-Tájt - ha kell ha nem -és az az érzésem, hogy sok mindent megért. Például mondom neki, hogy nyomd meg a kutyán a gombot és énekelni fog, erre Ő odakúszik és teszi amit mondok. De sorolhatnám, sok ilyen van már. Egyre izgibb.

Anyu nagyon sokat foglalkozik Lisával, nonstop mozgatja, hogy beinduljon a mászása, folyton beszél hozzá - igaz székely nyelven, ami egy kicsit kavaró lehet, de mindegy. Nagyon szereti Lisa a nagyit, az is látszik. Szívesen van vele. Én is nagyon könnyedén hagyom otthon anyuval, mert tudom, hogy jól elvannak kettecskén. Az elején az anyu ráparázott és úgy érezte, hogy sokat hibázik - pedig egyáltalán nem - de most már nagyon ügyes. Mindent profin csinál.  A ráparázás abból fakadt, hogy úgy érezte, hogy túl automatizált az otthonunk és Ő a műszerek kezelését nem tudja megtanulni. Például hogy távirányítóval nyílik a kapu és a garázs, a babakocsi kezelése túl komplikált (pedig egyébként nagyon egyszerű) a kaját pépesíteni kell egy robotgéppel, mobiltelefonon hívom és 6 elektronikai készülékből kell kiválasztania, hogy melyik a CD lejátszó és kezelnie kell, mert Lisa mindene a zene. Ez egyszerre tényleg sok. Főleg olyan embernek, aki egyáltalán nem használ még hasonló dolgokat sem. Egy sétára való indulás még nekem is nehézkes. Egy tíz kilós gyereket felöltöztetni téli ruhába, magad  is felöltöztetni, bezárni mindent a házban, majd levinni a garázsba a gyereket, beletenni a “bonyi” babakocsiba, kinyitni a garázskaput, kitólni, majd kinyitni a kertkaput úgy, hogy a garázskapu zárva maradjon (egy távirűnyító nyitja csak két különböző gomb), majd ezután bezárni. Hosszadalmas műveletek. De ma már megy neki is profin.  2 hét mulva anyu hazamegy és jön a kemény világ, nincs nagymama, csak babysitter. Ez lesz az igazi megpróbáltatás. Most anyu főz, mos, takarít, stb. Ezek is majd ránk várnak. Hát, majd beszámolok erről az életről is, meglátjuk milyen lesz …

Elszőr keződött a ta-ta-ta-ta-val, majd folytatódott a pa-pa-val, amire nyilván a papa nagyon büszkén állította, hogy az Ő nevét mondja (Én helyeseltem, de titkon tudom, hogy ez nem így van). Ezt követte a ba-ba-ba-ba, majd a táj-táj-táj-táj. Ehhez társul jelenleg a kézrázás. Meglepő módon szinte pontosan tudja, hogy mikor kell ezt csinálni. Ha valaki megy, vagy jön Lisa rázendít. Cuki … Nem tudom most már, hogy e mögött van-e már valami értelem … Kiderül hamarosan.

Ta-ta-ta-ta from Kinga Egyed on Vimeo.

Nem értem miért van az, hogy Lisa akkor tud igazán szívből nevetni, ha már annyira fáradt, hogy az utolsókat rúgja. Ilyenkor a szívből jövő nevetést, kis apró dologgal is kiválthatjuk, jaj és nagyon édes. Imádom ezt a nevetést, olyan egy kicsit, mint amikor az anyukám nevet …

Hahótamester from Kinga Egyed on Vimeo.

Végre egy használható videó a kúszásról, igaz azt is jól illusztrálja, hogy mennyire lusti a kis Lisa

Kúszóbajnok from Kinga Egyed on Vimeo.

Nyugis baráti ünnepléssel zártuk és egyben kezdtük az Új Évet. Nem csináltunk semmilyen felhajtást, csupán átmentünk barátainkhoz Veronikáékhoz, játszodtak a gyerekek, majd letettük Őket aludni, mi pedig ettünk egy nagyot, ittunk (már amennyit Én inni tudtam - 1,5 pohár bor), zenét hallgattunk, társasoztunk, beszélgettünk. Érdekes, hogy a hatalmas durrogtatást meg sem lőtte Lisa, úgy aludt mintha otthon lenne a kis ágyában, pedig idegen helyen óriás hangzavarban (zene +petárdahang) volt. Ismételten nagyon jól vizsgázott a kislányunk, hihetetlen jó gyerek :) Tegnap amikor megérkeztünk Veronikáékhoz rengeteg idegen fej köszöntötte Lisát, amitől kicsit megilletődött, és nehezen oldódott. Mára már sokkal oldottabb volt, elvegyült a gyerekek között, játszott és próbálta felfedezni az idegen környezetet. Látszik, hogy sokkal többször igényelné a társaságot, mint most amit kap, ezt valahogy meg kell oldanunk a jövőben.

Mindenkinek Kellemes és egészségben gazdag Új Esztendőt kívánunk!! Lisa & Matthias & Kinga

Pasik karjaiban nagyon jól állnak a babák …

Igazi szerelem ez …

Marci a Nagyfiú!

Madonnapóz eredeti kivitelben

Madonna arcképe

a kis Lisánk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy mennyire röpül az idő. Az idő előrehaladtával egyre értelmesebb és ügyesebb a kis békánk. Csillog már a szemében az értelem, bizonyos szavakat már meg is ért, csak reagálni nem tud még, de idő kérdése minden - és mint tudjuk, hamar el is jön majd. Nyilván, hogy az első kulcsszó, amit megért, az a CICI. Ha kérdezem tőle, hogy “Kérsz-e cicit?”, akkor minden procikája mozogni kezd és hangokat hallat, hogy jelezze: “hát persze”. Ezen kívül a Bim-Bam-ot felismeri - a gyengébbek kedvéért a templom harangja szól így - és Zsömikét nyagyon jól tudja, hogy Zsöminek hívják, ha kiejtjük a nevét azonnal keresni kezdi. A Ta-ta-ta-ta-ta-t minden szólamban és hangskálán kiabálja, a pa-pa-pa-pa-pa-t csak halkabban, de az is jól megy. Mozgásilag egy kicsit elmaradott a korához képest, hiszen súlya több a korához viszonyítva (közel 10 kiló), tehát ezen nem is csodálkozunk. Azért a kúszás szépen megy, állni is megáll ha felállítjuk, ülni is gyönyörűen ül, de saját testét nehezen tudja vonszolni, azaz magától még a felülés nem megy sőt a felállás sem. Mászással is várunk még egy kicsit. Ezen nem aggódunk, félreértés ne essék. Csupán a kiváncsiság az, ami miatt türelmetlenkedünk egy kicsit.
Mint már a súlya is mutatja, nagyon szépen eszik minden szilárd kaját, amit a szájához teszünk. A hús a mindene. Csirke, marha húsokat eszik, de abból sosem elég. Főzelékek is jól csúsznak, a gyümölcsöket pedig egyáltalán nem szereti. Néha tápszert is kap már - amit meglepő módon mostanába el is fogad - hiszen anyatejből már nincs elegendő mennyiség és ha este nem adok tápszert, akkor éjszakánként többször is felébreszt.
A Karácsonyi szabadság jó alkalmom volt arra, hogy Lisát a saját szobájába költöztessük. Én sokkal jobban izgultam miatta, Lisa talán észre sem vette a változást és még jobban alszik mint korábban. Továbbra is nagyon jó gyerek, kedves és szeretnivaló kis csöppség.