Végre sikerült a tegnapi napon lezárnunk a házvásárlási tranzakciót, így kezünkben a ház kulccsomója, belevághatunk a felújításba.
Szép történet lesz így a terhességem utolsó harmadában ezzel megbírkózni, de szerencsére a családunk roppant segítőkész és nem győzzük visszautasítgatni felajánlásaikat.
Mindenképp minimalizálnunk kell a felújítás nagyságát, mert sem időnkbe nem fér bele sem a “buxánk” nem fogja elbírni ezt a terhet. Tehát jöhet a festés - melyet magunk fogunk elvégezni - burkolás és parkettázás. Yuppiiiee!! Terveink szerint február végén szeretnénk átköltözni új otthonunkba, hogy Lisa szobáját is tudjuk felkészíteni az érkezésére.
Két munkanap és a munkahelyemen is befejezem a ténykedést, így a fészekrakásra és anyaságra való felkészülésre tudom az összes maradék energiámat szánni. Már alig vártam …
Az alvással egyre rosszabbul állok, rendszeresen hajnali 4-kor ébredek és utána nem vagyok képes visszaaludni és ez kezd nagyon fárasztó lenni. E hét minden napja erről szólt. A hormonjaim ezerrel arra dolgoznak, hogy felkészítsenek a későbbi éjszakázásra, de ez így nem lesz jó. Mindenki nyomja a tanácsait, hogy most aludjak, mert majd nem lesz erre lehetőségem, erre Én rosszabb alvó lettem mint valaha. Nahát, ezen változtatni kell valahogyan. Még nem tudom hogy, de hétfőtől új életet kezdünk és megpróbálok aludni
Pénteken megyünk orvosi vizsgálatokra, alig várom, hogy láthassam a kis tökmagot.
Bár a babona szerint nem szabad egy születendő kisbabának semmit sem venni születését megelőzően, mi ennek ellentmondunk és próbálunk felkészülni a legjobban Lisa érkezésére.
Első lépésként összeállítottunk egy minimum babakelengye listát, amire úgy gondoljuk, hogy szükségünk lesz Lisa érkezésével. Ilyen lista tömkelegével elérhető a neten, én ezt direkt nem sorolom fel, de a lényeg, hogy azok is többségükben túldimenzionáltak. Tehát ezen listákból raktunk össze egyet magunknak. Sok mindent megkapunk használtan barátainktól - aminek nagyon-nagyon örülünk - csupán a maradékot fogjuk megvenni. Ruhákból túl sokat nem veszünk, hiszen egyébként is fogalmunk sincs mekkora lesz Lisa és biztosan néhány hét alatt ki fogja nőni őket. Igy vettünk néhány rugdalózót és body-t (56-os méret), zoknit, hálózsákot, törülközőt és gézpelenkát.
A németországi nagyszülőktől már szombaton kaptunk egy sms-t, hogy Lisa már fel van öltöztetve az Oxfam-ból, ahol Heide dolgozik és lehetősége van szinte “ingyért” babyruhákhoz jutni. Na itt a példa arra, hogy miért nem szabad túl sok mindent venni a gyereknek. A nagyszülők úgy is megveszik
Ezen kívül tisztálkodási/ápolási szereket kell beszereznünk, amiből egy pár dolgot már meg is vettünk:
Még hátra vannak a költségesebb dolgok: a bútorok és a szállítási eszközök. (babaágy, matrac, utazóágy, babakocsi, autósülés, fürdőkád, bébiőr, légzésfigyelő, stb) Mindezek komolyabb összeget is kitehetnek, de itt is megpróbáljuk a használt piacról beszerezni a dolgokat. Csak példaként említem, hogy egy új kombi babakocsi legalább 175.000 Ft, amit Én irreálisnak gondolok, ennyit biztosan nem fogunk kifizetni egy járgányért. Ezért már autót is lehet venni. A Brendon bababolt egy rablók/gazemberek boltja, kihasználják azt, hogy egy kismama mindent megadna a gyerekéért és ők meg leszednek minden réteget a kismamákról, ha nem vagy elég szemfüles.
Cumit, cumisüveget és ezek fertőtlenítő tartozékait teljesen kizártuk a terveinkből, remélem tudjuk majd ehhez tartani magunkat és lesz elég tejem, hogy ellássam Lisát e nélkül is.
Mai napon 11 órakor hivatalossá tettük, hogy Matze a gyerekünk apja. Miért jó ez és miért tettük?
Matze és Én nem házasodtunk össze, így ahhoz, hogy a születendő Lisának legyen apja, valamely hivatalban nyilatkozni kell arról, hogy valóban Ő az apa. Fura az egész. Miért? Ha össze lennénk házasodva akkor nem kellene ezt a torturát végigcsinálni, hiszen akkor a törvények úgy rendelkeznek, hogy egy házasságban született gyerekről beszélünk, így tuti Én vagyok az anya, Matze pedig az apa. Pedig egy házasságban is előfordul, hogy a “postát hozza a gyereket” … Hm. Na mindegy is. A nyilatkozatnak is az a szépsége, hogy nem vizsgálják meg azt, hogy a nyilatkozó apa az valóban az apa-e.
Részletesebben a mai eseményről: a nyilatkozatot mi a Német Nagykövetségen (Deutsche Botschaft) tettük a konzul előtt egy tolmács jelenlétében, ahol felolvasták nekünk a nyilatkozat tartalmát. Semmi másról nem szól ez a papír, minthogy ki a születendő gyerek apja és anyja és ami még fontos, hogy ezen nyilatkozat aláírásával visszavonhatatlanul mi vagyunk Lisa szülei. És ehhez kétség nem is férhet!
A “ceremónia” úgy indult mint egy házasságkötés - amitől én elsőre nagyon meg is ilyedtem - mert gondoltam biztosan meghatódok :) A terhességi hormonok olyan intenzíven dolgoznak bennem, hogy egy perc alatt elsírom magam. Mellesleg tegnap egy youtube videó megnézésekor is sikerült pityeregnem, melyre ma már persze röhögve gondolok vissza. Ám szerencsére nem volt olyan megható a dolog, nem kellett egymásra néznünk és IGEN-el válaszolnunk, hanem a felolvasott szöveget elfogadnunk és kézjegyünkkel aláírnunk. 10 percbe került az egész. De most már hivatalossá tettük az apaságot.
Azzal, hogy a német konzulátuson tettünk nyilatkozatot, gyerekünk német állampolgár lesz. És miért kell ez? A magyar állam nem ad magyar állampolgárságot gyerekünknek, az anyakönyvi kivonatot “ismeretlen” állampolgársággal állítják ki és kizárólag román vagy német állampolgár lehet a gyerek a szülei után. Vicces mi? Magyarországon élünk, itt születik a gyerek és nem kaphat állampolgárságot. Hát ez van. Szerintem nem fog rosszul járni Lisánk a német állampolgárságával.
So, heute ist mal wieder der Vater dran. Der Eintrg von Kinga behandelt das selbe Thema, jetzt aber nochmal auf Deutsch und aus meiner Sicht. Der Geburtsvorbereitungskurs war auf Ungarisch, soviel schonmal vorab. Da steht der dicke Arzt vor ca 100 Leuten und macht seine Witzchen über die Geburt. Ich habe die Witze zwar nicht verstanden, aber ich habe es wohl am Lachen der übereifrigen Frauen gemerkt.
Diese übereifrigen Frauen bzw. Eltern sitzen mit einem Bauch wie ich ihn auch habe da als würde das Kind jederzeit geboren werden, treicheln ihren 1 Monat alten Bauch als wär die Frau schon im 9 Monat. Für mich war es also eher eine Comedy Aufführung als ein informativer Kurs.
Zumindest der erste Teil war also eher lustig als informativ, aber zum Glück gab es ja noch einen 2. Teil, die Besichtigung der Geburtsstätte. Ich muss gestehen das wirklich alles in Ordnung ist, sauber, gemütlich und und und. Wir werden einen eigenen Raum haben wenn die Geburt beginnt mit grosser Badewanne falls die Kinga sich dort besser fühlen sollte, ein Bett für mich was ich mit Sicherheit nicht nutzen kann weil ich eh nicht schlafen werde und noch vielem. Also entgegen jeder Erwartung die ich hatte bin ich wirklich zufrieden mit dem Krankenhaus.
El is felejtettem írni erről a fontos eseményről, melyen a múlt héten vettünk részt Matze, Kati és Én. (Aki nem tudja Kati a dúlám, aki remélhetőleg sokat fog segíteni a szülésben.) A szülésfelkészítő a MÁV korházban úgy működik, hogy van egy kb 2 órás előadás, amikor egy szakorvos beszámol néhány alapvető témáról mint például: hogyan zajlik egy szülés; mik a jelei annak, hogy hamarosan szülni fogsz; hogyan különböztethetőek meg a jóslófájások az igaziaktól; mit kell tenni, ha elfolyik a magzatvíz; mit hozzunk a korházba; mi az apa szerepe a szülés során; CTG és egyéb masinák szerepéről is beszélt; a gátvágás és testvéreiről; az EDA-ról, majd a legvégén volt a köldökzsinorvér/őssejt levételéről egy rövidebb előadás.
Szegény Matze nem értett az egészből semmit, néha fordítgattam neki, de alapvetően unatkozott és szerintem egy jó hideg sörről ábrándozott. Öszintén szólva nekem sem adott többlet információt az előadás, talán annyit, hogy érdemes venni a patikában egy Dianatal-nak hívott sikosító készítményt, ami a gátvédelmet és szülést elősegíti, majd ezzel fog a szülésznő dolgozni, amennyiben ez rendelkezésre áll. Mellesleg nem értem, hogy ha ilyen jó ez a készítmény, akkor miért nem veszi meg a korház - de mindegy, nem is akarom megérteni. Egy dologról még meggyőztek - bár nyilván nem ez volt a cél - éspedig, hogy köldökzsinorvért/őssejtet ne vetessek le. Miért? Egyrészt semmilyen konkrétummal nem tudtak előállni, amikoris itt Magyarországon hasznosan felhasználható lett volna az őssejt, 20 évi örzik és utána újra kell szerződni, mellesleg ugyanezt az anyagot már csontvelőből is elő lehet állítani és nem utolsósorban az ára 372eFt, ami nem kis összeg azt gondolom egy 100eFt-os szülés és az azt megelőző beruházások mellett. Szóval még nem vetettük el teljesen a gondolatot, de nagyon szkeptikusak vagyunk. Egy jó hasonlattal ha élhetek, úgy tűnik, mintha ugyanaz a bizniszmodell lenne mögötte, mint a holdon lévő telkek eladása … További újdonság, amivel még az előadás szolgált, az a Streptococcus vizsgálat kötelező elvégzése volt, amiről magam sem tudtam. Ennek is utánajártam egy kicsit, hogy ne legyek felkészületlen, de alapvetően nem sokat beszéltek róla az előadáson.
Ezt követően elvittek Bennünket megnézni a szülőszobát, ami már szerintem Matze-nak is izgalmasabb volt. Kaptunk egy műanyag zacsit a talpunk alá és bemehettünk a szülőszobába, ahol kvázi az “eksön” végbe fog menni és elmagyarázták, hogy milyen eszközök vannak, mit lehet használni és általában hogyan zajlik egy átlagos szülés. Nem volt valahogy nekem egy cseppet sem riasztó, nem ijedtem meg jobban a dolgoktól mint eddig. Talán jobb hogy láttam legalább egyszer a helyet és nem lesz teljesen idegen számunkra. Jó hír a Matze-nak, hogy lehet pizzát rendelni, van saját ágya, ahol akár aludhat is, míg Én szenvedek, szóval nem lesz ott neki rossz sorsa. (bár nem hinném, hogy tud majd aludni :))
Reméljük, hogy azért nem ezt a mintát fogjuk követni
Összességében azt gondolom, hogy hasznos volt, főleg hogy az időnkbe belefért és szerintem jó azt látni és tudni, hogy pontosan hol, milyen feltételekkel hozod világra a gyerekedet.
Igazán dicséretet érdemel Lisa, mert egyáltalán nem kívánkozik ki a mama hasából, aminek Én roppant mód örülök. Ez a MagneB6 amit a dokibácsi felírt segít abban, hogy a keményedéseken enyhítsen, ezáltal remélhetőleg lassítja a baba idő előtti megszületését.
Az alvással gondjaim vannak, de ez azt hiszem mindenkinek probléma, hiszen minden pozíció rossz és minden fordulásnál felébredek. Nem lehet hason aludni, hiszen egész éjjel libikókáznék, nem lehet háton aludni mert elnyomom az artériát, így nem kap elég oxigént a gyerek, így marad a két oldalsó helyzet, amiből a bal oldal a preferált. És a két oldalam már elhasznált, ha lehet ezt mondani … de csak ennyi bajunk legyen, nem is szóltam egy szót sem.
Az elmúlt héten sokminden történt. Sajnos “elment” 2 nagyszülő - érdekes módon egy napon. Január 11-én délben kaptuk a hívást, hogy Tata meghalt, majd fél óra múlva, hogy Oma is feladta. Sajnáljuk, hogy e két nagyszerű embert nem ismerhette meg gyerekünk. Azt szokták mondani, hogy: “The first symptom of death is birth” - ezzel vigasztaljuk magunkat, ha lehet ezt tenni ilyen helyzetben.
Visszatérve Lisára: alig várom a 30. heti ultrahangot, hogy ismét láthassam a mi kis bébinket. Mennyit fejlődött, mekkora már, minden rendben van-e, befordult-e már a megfelelő irányba, stb. Igazán izgalmasak ezek ez utolsó hónapok. Lisa aktivitása továbbra is intenzív, a hasam hullámzása nem hagy alább, de ez így van rendjén és ezt is élvezem.
Január végével befejezem a munkavégzést és remélhetőleg belekezdhetünk a fészekrakó projektünkbe, azaz a felújításba és a költözésbe. Már alig várom, hogy végre szépíthessük otthonunkat. Nagyszülők is lelkesek, alig várják, hogy hívjuk Őket, hogy segíthessenek.
Tegnap és ma megvolt az összes újévi vizsgálat, ami szükséges ebben az időszakban.
Egy kis ultrahang, terheléses cukorvizsgálat, méhszáj vizsgálat és a szokásos rutin: súly, vérnyomás, vizelet. Majd mindezt ma megismételtük a védőnőnél.
A cukrom tökéletes képet mutat: 6.4 terhelés után ami bőven a határokon belül van. (7.4-ig elfogadható). A vérnyomásom alacsony - mint szokott - 100/70 és sajnos a vérszegénység nem múlik a vas szedésével sem. Súlyom 68 kg, ami 9 kilóval több mint ahogy teherbe estem, de még van 3 hónap. A méhszájam 2100 értéket kapott, ami azt jelenti, hogy a méhnyak 2 cm hosszú - tehát rövidült - és a külső méhszáj nyitott. A középső és a belső szerencsére még zárt. MagneB6 szedése javasolt és pihenésre intettek. Ennek annyira nem örülök, mert szívesen aktívkodnék még, de majd csitítom magam amennyire csak lehetséges, hiszen a babáért mindent megteszünk.
Jövő héten már a MÁV korház látogatása is betervezett, hogy lássuk azt, hogy mit hol találunk, tájékozódjunk is egy kicsit a szülőszobán. Bár ez egy kicsit korai, de a méhszáj állapota indokolttá teszi a korai kezdés.
Lisám, te még maradj bent anyád hasában, mert hidd el nincs jobb hely a világon annál.
