Jaj már megint
más ember fog Lisára vigyázni. Már kész vagyok a sok változástól, hát a Lisa …. Most az anyu van itt, aki olyan lelkes és ügyes, mint senki más, de ennek is vége. Jön Rózsika néni - a nanny - aki nálunk is fog lakni egy ideig (meghatározatlan), hogy segítsen nekünk. Volt más jelölt is, de kiestek. Az a tapasztalatom, hogy a magyarországi lakosú sitterjelölteknek annyi igényük van, hogy az kielégítethetetlen és nem az a hozzáállás, hogy Ő alkalmazkodjon hozzánk, hanem fordítva. Az ilyen jelölteket kiejtjük, nem fizetünk annak, aki távozni készül örökké tőlünk és még nem is beszéltem a teljesítményről.
Rózsika néni egy erdélyi néni, aki gyerekkoromban a szomszédunkba lakott, a gyerekkori barátnőm anyukája. Ennél közelebbi és jobb választás talán nincs is. De nem kiabálok el semmit, lássuk mi lesz. Azért félek a váltástól, mert az legalább 2 hétig Lisát és engem is megrenget a változás, de valahogy túl leszünk ezen is. Vágyom már egy stabil életformához, remélem ez következik. Igaz a változás alatt Matthias megint Varsóban lesz, tehát a teher rajtam minden szinten, 0 a segítségfaktor. Ezt gyűlölöm. Dolgozom, majd rohanok ahogy tudok a gyerekemhez és minden felelősség a vállamon. Ahhh. Éjjel nappal. Remélem a ramp-up időszakot lassan befejezi és beáll a napirend nála is.
A következő napok arról fognak szólni, hogy berendezzük Rózsika néni szobáját és készülünk az átállásra. Hajrá.